Ez a nap is csak úgy kezdődött, mint a többi, az ember reggel gyanútlanul elindul dolgozni, és az ember párja bevásárolni az éppen nálunk vendégeskedő nagyfiával együtt, mert most épp nekik van rá idejük. Jön egy-két telefon, milyen rizst vigyünk haza, mit is beszéltünk még, mi fogyott el, mert valami biztosan kimarad, mint mindig. Amikor harmadszor csörög a telefon, mosolyogva veszem fel, azon filozofálva, most a paradicsom jön, vagy a spagetti tészta :-) Egyik sem. Már kijöttek. Találtak egy kutyát az áruház parkolójában.
Na ekkor már nem mosolygok.
- Annyira cuki, kölyök, ennek biztos hogy lesz gazdája! - mondja a párom, azokat a mondatokat, amiket már annyiszor hallottam, annyi embertől.
- Jó, de hová tegyem? Nincs helyünk sehol - mondom én, azokat a mondatokat, amelyeket már annyiszor és annyi embernek mondtam el, és amelyeknek az eredménye a mostani kb. 54 egyesületi kutya.
- Nem tudom, de visszük. Nem lehet itt hagyni - így ő, én meg sápadok, hogy na ezt most aztán tényleg hogyan oldjam meg.
Kutyus megérkezett. Vele a jó hír is: párom egy kedves régi ismerőse, aki már egy ideje gondolkozott egy harmadik kutyuson, megnézi. Az eb egyébként tényleg extra cuki, ő az, még a parkolóban fotózva:
Na igen, egy ilyen nagy fülű, talán beagle keveréknek, aki hanyatt vágva magát vakartatja a pocakját, nehéz ellenállni.
Szóval minden eshetőségre felkészülve, nyomtatok egy örökbeadási szerződést. Chipet, első oltás, féreghajtást, bolhairtást elintézik. Elindulnak.
Úgy fél óra múlva érkeznek vissza, kukucskálok befelé az autóba, nem látok kutyát. Önelégült arccal szállnak ki a fiúk a kocsiból, és lelkesen mesélik, milyen jó helye lesz a kutyusnak, hogy haverkodott a másik kutyával (aki a szintén tőlünk örökbe fogadott Molly). Majd közlik, innentől kezdve ők a Nem Csak Ugatok Állatvédő Egyesület, és reszkessünk a konkurenciától :-)
Ügy lezárva. Nap jól indult, és jól záródott, ezt a képet kaptuk Lidiről:
Hát, szerencsés csillagzat alatt született a kisasszony.
Csak annyi még Drágám, hogy bevásárolni indulni, és visszajönni egy kutyával, az már azért egy, nem egészen veszélytelen szint! Nagyon büszke vagyok ám rátok! :-)
sn
